Igazán jó év az idei. Az utódnemzés a tavasz végi – nyár eleji időszakban szokatlanul jól sikerült, rengeteg leső harcsa ivadék maradt életben, és ő áldozatkészen, folyamatos odafigyeléssel, türelemmel védte őket. Tudta, hogy ez fontos időszak. Persze, hogy tudta. Már 40. alkalommal tette le ikráit. Ő volt a tó legöregebb lakója.
Itt
született, egy piciny ivadékként látta meg ő is a napvilágot. Nem volt más,
mint testvérei, társai. Küzdött a túlélésért, sokáig – nagyon sokáig. Aztán
egyre tapasztaltabb lett. 24 Ha vízterület nem olyan hatalmas, így szinte már
minden zugot ismer. Szeretett itt élni, hiszen a legfontosabb a táplálékszerzés
volt a számára és az utódok nemzése. Táplálékban bőségesen el volt látva a tó,
rengeteg keszeg, kárász és ponty élt vele és a tóval harmóniában. Mindenki a
tápláléklánc egy-egy szintjén helyezkedett el, így minden egyed tisztában volt
és van vele, hogy egyszer áldozat lehet...
Bővebben: HorgászClub - Az öreg harcsa és a halászok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése